Magyarország számos vasútállomásán, megszűnt vasútvonalak mentén vagy egy-egy a vasúthoz kötődő épületnél, üzemnél láthatunk forgalomból kivont járműveket szobormozdonyként kiállítva. Számomra sokkal meglepőbb volt, hogy az 1900-ban alapított Magyar Autóklub újpesti telephelyének udvarán is napozik egy - mégpedig a 326,321. pályaszámú gőzmozdony.
A MÁV 326-os sorozat története dióhéjban
Az 1882-től rendszeresített MÁV IIIe. osztály, 1911-től 326-os sorozat a leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő magyar tehervonati gőzmozdony típus.
A mozdonytípusta Magyar Államvasutak Igazgatóság Szerkesztési Osztálya tervezte és azt a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárán kívül több német és osztrák gyár is gyártotta, 1882-től 1912-ig kisebb-nagyobb módosításokkal összesen 497 db készült - több példány a 321-esre jellemző hosszú füstszekrényes változatban.
A hosszú pályafutásuk során a tehervonati üzem mellett előfordultak hegyi, nagy emelkedésű vaspályákon személyvonatok élén, majd az erősebb mozdonyok (pl. 325-ös sorozat, illetve a 324-es sorozat) megjelenésétől a tolatószolgálat igáslovaiként tették a dolgukat. A dízelesítés ugyan már az 1950-es évektől megkezdődött, de annak lassú kiteljesedése miatt az utolsó 326-os mozdony selejtezése egészen 1979-ig váratott magára.
További információ: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%81V_326_sorozat
A 326,321 mozdony
A Stephenson vezérműves mozdony 1894-ben Budapesten készült a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában 611 gyári számmal. A Magyar Királyi Államvasutaknak 1894. április 20-án adták át, ahol a IIIe besorolási jelet és a 2571-es pályaszámot kapta. Ezt számozták át 1911-től az új számozási rendszernek megfelelően 326,321-re, a ma is látható pályaszámra.
Műszaki adatai
- Szolgálati tömege: 39 tonna
- Szerkocsi tömege: 34 tonna
- Szerkocsi szénkészlete: 8 tonna
- Szerkocsi vízkészlete: 12.5 m3
- Kerekek átmérője: 1121 mm
- Szélső tengelytáv: 3160 mm
- Teljes hossza ütközők között: 15160 mm
- A kazán engedélyezett legnagyobb nyomása: 10 bar
- A kazán fűtőfelülete: 125 m2
Állomásítási helyei:
- 1894. április 20.: Budapest Keleti fűtőház
- 1940: Északi fűtőház
- 1946: Budapest Déli fűtőház
- 1951: Ferencváros fűtőház
- 1961: Ózdi Lenin Kohászati Művek
Az állomásítási telephelyek alapján valószínűsíthető, hogy zömmel tolatószolgálatot látott el, 1946-tól ez biztosan tudható róla. Utolsó nagyjavítását 1957-ben kapta Szombathelyi Járműjavítóban, majd 1969-ben selejtezték.
Ózdról Miskolcra került, ott a fűtőház mellett rozsdásodva várta sorsa beteljesülését.
A lángvágó elől megmenekült mozdony végül 2000 körül került a mai helyére a Magyar Autóklub újpesti telephelyére (1043 Budapest, Berda József u.15.).
A szép parkosított területen található mozdonyt kényelmesen körbejárhatjuk.
Mivel őrzött területen van, így nem rácsozták be a feljárót. Minden további nélkül felkapaszkodhatunk a mozdony kezelőszervektől és műszerektől szinte teljesen lecsupaszított konyhájára.
Megmaradt mozdonyok
A 326-os sorozat közel ötszáz példányából alig néhányat őriztek meg az utókornak, ezeket a fellelhető adatok alapján itt találjuk:
- 326,136 Debrecen, nagyállomás előtt
- 326,160 Kápolnásnyék, Halász-kastély
- 326,209 Budapest, Magyar Vasúttörténeti Park
- 326,267 Budapest, Istvántelki Főműhely
- 326,274 Békéscsaba, MÁV Járműjavító előtt
- 326,299 Pragersko vasútállomás
- 326,321 Újpest, Magyar Autóklub
- 326,363 Zágráb, vasútállomás
