A Szegedtől északra elhelyezkedő Fehér-tónál - valójában tórendszernél - üzemel Magyarország talán egyetlen máig meglévő halvasútja. A teljes egészében Szegedfish Kft. tulajdonát képező, 600 mm nyomtávolságon közel 12 km hosszon üzemelő Fehértavi Halgazdasági Vasút kifejezetten a sekély tavakban nevelt halállomány etetését, a lehalászott halak feldolgozó üzembe (vagy épp más tavakba) szállítását, illetve természetesen a kiterjedt tórendszer töltéseinek gondozását, valamint gépészeti berendezéseinek (zsilipek, szivattyútelepek) üzemeltetését és karbantartását támogatja. A kisvasút menetrend szerinti személyszállítást nem végez. 

1. ábra A Fehér-tavi kisvasút személyvonata a telelőtavaknál 2023. november 18-án

A tórendszer és a kisvasút kialakítása

Az egykoron hatalmas egybefüggő vízfelülettel rendelkező, de rendkívül sekély és az aszályos nyarakon időszakosan elmocsarasodó tó medrét az 1930-as évektől kezdődően körtöltéssel elkerítették, majd szintén töltésekkel kisebb tavakra szabdalták. Az egyes tavakhoz az egész rendszert kelet-nyugati irányban átszelő Algyői-főcsatorna szállítja a Tisza vizét - ezzel biztosítva a zsiliprendszereken keresztül a tavak részére a területen lehulló csapadéktól független, kiszámítható víz-utánpóltlást. [1] [2]

2-7. ábrák A tórendszer változásai az 1870-es évektől napjainkig

A https://maps.arcanum.com/hu/ oldalon elérhető fenti térkép részleteken remekül látszik a XIX. századi változó vízfelületből a XX. század során fokozatosan kialakított mai tórendszer. [3]

A tavakat elválasztó nagyon vékony töltéseken a legcélszerűbb és legolcsóbb egy kezdetben lóvontatású, majd az 50-es évektől dízelmozdonyokkal lebonyolított kisvasút kiépítése volt. A viszonylag olcsón és gyorsan felépíthető vasúti pálya előnye, hogy nagy terhek mozgatása mellett a közúti járműveknél kevésbé terheli és egyúttal kevésbé is rongálja a töltéseket. A közúthoz képest ráadásul kisebb a helyigénye is, ugyanis itt nem kell biztosítani két jármű egymás melletti biztonságos elhaladásához szükséges szélességet. A töltések megerősítése és kiszélesítése hatalmas erőforrást igényelt volna a halgazdaságtól, és még nem is beszéltünk a fokozottan természetvédelmi területen tervezett építéshez szükséges hatósági engedélyek tömkelegéről (ne feledjük, ma már Natura2000 terület). Minden bizonnyal emiatt élhette túl a vasút a 70-es években robbanásszerűen elterjedő közúti járművekkel való kiváltását.

A különböző online térképek mellett pl. az általam kedvelt OpenRailwayMap térképén érdemes közelebbről is megnézni az egykori alföldi sekély tavat kisebb részekre szabdaló töltésrendszert és az azokon megépített kisvasút elhelyezkedését. [10]

9. ábra Az OpenRailwayMap.org térképe a kisvasúti hálózattal

A gazdaságosan működő halastavak jelentős bővítését a Fehér-tó korábbi szikes tómedrétől és a Sándorfalvi úttól keletre eső, Szék-oldal és Gyevi-fertő elnevezésű időszakosan mocsaras területen 1979. április 5-én kezdték el. Alig három esztendő múltán, 1982 nyarán adták át a sándorfalvi új halastavak I. és II. ütemét, ezzel a tórendszer több, mint 2000 hektár vízfelületű lett! Az új tórendszer kialakításánál eleve szélesebb és erősebb, a közúti járműveket is elviselő töltéseket építettek, így ide már nem épült ki újabb vasúti nyomvonal.[2] [8]

No de térjünk vissza a Fehér-tóra!

XII. Fehértavi Darvadozás - 2023. november 17-18.

A Kiskunsági Nemzeti Park által a természetbarátok, természetfotósok és ornitológusok részére szervezett kiscsoportos gyalogos madármegfigyelő sétákon kívül a darvak őszi vándorlásához időzítve minden évben egyetlen (!!!) napon a kisvonattal is utazhatunk, bepillantást nyerve az egyébként szinte megközelíthetetlen területen üzemelő halgazdaság és kisvasútja életébe. 2023-ban végre sikerült a XII. alkalommal megrendezett Fehértavi Darvadozás program részeként november 18-án szombaton utazni egy kört a 8-13 óra között óránként induló vonatok egyikén. [5] [6] [7]

Az ezúttal kisvasúti pénztárként is működő halárusító helyiségben jutányos áron (felnőtt: 3000Ft, nyugdíjas/diák: 1500Ft, míg 6 éves korig 1000Ft) válthattuk meg a menetjegyeinket.

10. ábra A SzegedFish Kft. Halárusító és feldolgozó épülete

Hamarosan begördült az épület mellé a vonatunk, amely az Ue–28 sorozatú, eredetileg téglagyáraknak készült kismozdonyon kívül öt, személyszállításra kialakított pados kocsiból állt.

11-15. ábra Érkező személyvonat a Szegedfish Kft. Fehértói telephelyén

Pontban 11 órakor elinduló vonatunkkal az épületet megkerülve észak-északnyugat felé vettük az irányt. Jobbra egy halszállító tartálykocsikból összeállított szerelvényt látunk, később lassan elhagyjuk a bal oldalunkon a telelőtavakat és a mögöttük látható Fehértói Halászcsárda épületét uraló kilátó tornyát, majd egy szerszámos házikót is.

Innét már a töltésen haladunk, így mindkét oldalról vízfelület van. Igazi vadregényes hangulat veszi körül az embert, amit a helyenként felbukkanó kocsik és egy működő szivattyútelep szakít meg.

Végül egy éles jobbkanyar után, 11 perc zakatolást követően érkeztünk meg úticélunkhoz, a indulástól kb. 1400 méter távolságra található 4-es tavi lehalászóhoz.

Néhány percet tovább sétálva elértünk a télre leengedett 4-es tó partján található etető silóhoz, ahol a nemzeti park egy jól felkészült lelkes dolgozója várt bennünket egy madármegfigyelésre optimális spektívvel és természetesen a madárvilághoz és a tavakhoz kapcsolódó végtelen információval. Bő 20-25 perc állt rendelkezésünkre, hogy alaposan megfigyeljünk mindent.

A végtelenbe vesző sínpár tovább utazásra csábít, de külön érdekesség az etető siló, amibe a csillékben behordott takarmányt (haltáp, búza vagy kukorica) tárolják és a már télire álomra felkészített, szárazra húzott nyitható fenekű etetőcsónak is, amivel a tó tetszőleges pontjára bevihető az eleség.

Az indulás előtt azért érdemes vetnünk egy pillantást a mellékvágányon álló szerelvényre is. A különböző életkorú és fajtájú halakat a tavak legmélyebb pontján kialakított lehalászó területről emelik ki, ma már a hagyományos kosaras halászat mellett a kíméletes halszivattyú segítségével.[9] A feldolgozó (és értékesítő) telephelyre természetesen kisvasúton szállítják speciálisan kialakított tartályokban. Az 5 tartálykocsiból álló szerelvényen feldedezhetünk egy kék színű "gázpalackot" is. Ez biztosítja a halak szállításakor részükre az éltető oxigént.

A visszaindulás időpontja kérlelhetetlenül elérkezik, így el kellett búcsúznunk e számunkra különös világtól.

A töltésen végigdöcögve hamarosan elérkezünk a már ismerős házikóhoz, ahol ezúttal jobbra kanyarodva az etetőtavak közötti vágányon haladunk...

... majd alig néhány perc múlva utazásunk és egyúttal e különleges világban tett kalandozásunk véget ért.

Az utazásról videofelvétel is készült:

Járműállomány

A járműállomány - ahogy láthattuk - meglehetősen változatos: a hálózaton egykori téglagyári UE-28-as mozdonyokat, illetve bányamozdonynak készült, román gyártású LDM-45-ös mozdonyokat használnak. A mozdonyok mellett megtalálhatók itt a haltáp, búza és kukorica szállítására szolgáló csillék, az élő halak szállítására használt levegőztetővel kialakított tartálykocsik, a mindenféle szerszám és eszköz szállítására alkalmas pőrekocsik és természetesen az üzem dolgozóit szállító, állítható háttámlás pados személykocsik. Ezek nagy előnye, hogy a háttámla egyszerű átbillentésével pillanatok alatt megváltoztaható a menetiránytól függően előre tekintő ülő pozíció. [4]

Ezúton is köszönöm a SzegedFish Kft-nek és a Kiskunsági Nemzeti Parknak, hogy bepillantást nyerhettünk a gazdaság és a halvasút életébe!

Forrásmunkák, hivatkozások

• [1] https://szegedfish.hu/rolunk/[
• [2] http://www.feher-to.hu/index.php
• [3] https://maps.arcanum.com/hu/
• [4] https://korvasut.blog.hu/2016/02/28/a_feher-tavi_halgazdasagi_vasut
• [5] https://www.knp.hu/hu/xii-fehertavi-darvadozas
• [6] https://kisvasut.hu/showgallery.php?tip=2&a=1033
• [7] https://kisvasut.hu/view_cikk.php?id=2823
• [8] https://kisvasut.hu/showgallery.php?i=26062
• [9] Halszivattyú bemutatása: https://nava.hu/id/02414_2005/
• [10] https://openrailwaymap.org/
• [11] https://youtu.be/onaITgaZZcA?si=UF3iWQIQBnvhpCR4