A magyarországi távíró és távbeszélő hálózatokban alkalmazott faoszlopok, illetve a vasúti talpfák tartósítására különböző módszerek, mint pl. égetéssel való elszenesítés, olaj-festékes vagy kátrányos bekenés nem akadályozták meg a fa rothadását. A megfelelő módszer ma is a fa pórusainak a saját nedvei helyett konzerváló folyadékkal való feltöltése. Ezt kezdetben a nedves fa 1,5 bar nyomáson 1,5%-os rézgálic oldattal való kezelésével valósították meg, de ez az eső, illetve a talaj nedvessége miatt gyorsan kilúgozódott.
A fenti képen egy 1911-es támfás oszlop élő légvezetéki áramköreit szereli át új faoszlopra Botos György távközlő mester és Szedlák Ferenc beosztott mester 2023. október 14-én. A kiásott munkagödörbe majd a narancssárga minicső-köteg kerül, ami a befújt optikai kábel elkészültekor kiváltja a hagyományos fémvezetőjű áramköröket.
A valóban hatékony megoldásnak a száraz fenyőoszlopok, talpfák 110oC-ra felmelegített kőszénkátrány-olajjal, 12 atmoszféra nyomás alatti telítése bizonyult (így működtek bezárásukig a püspökladányi és dombóvári telítőüzemek).
Az eljárást a mai napig szinte változatlan formában alkalmazzák. A 25-27% nedvesség tartalmú fát a telítés közel hat órás folyamata során az autoklávban 15 percig 400 kPa nyomás alatt tartják, majd 120 percen át melegítik. Ezt követően kerül be a telítőszer úgy, hogy 120 percen át 900 kPa nyomás alatt tartják a rendszert. A túlnyomás megszüntetése és a telítőszer leengedését követően 120 percen át 20kPa alatt tartják a fát. A légtelenítő szelep kinyitása után a külső levegővel érintkező fa a benne levő alacsonyabb légnyomás miatt szinte beszívja a felületén maradt anyagot.
A faanyag így köbméterenként kb. 115 kg telítőszert képes felvenni.
- 1. Kondenzátor
- 2. Légtartály
- 3. Légsürítő (kompresszor)
- 4. Vákumszivattyú
- 5. Elosztó csövek
- 6. Mérőrendszer
- 7. Előfűtés
- 8. Autokláv
(forrás: imont prezentáció)
Ez az eljárás hatékonyan megóvja a fát a korhadást okozó gombák behatolásától – annak ellenére, hogy nem teljes keresztmetszetében, hanem csupán alig 15-20mm-es körgyűrűben hatolt be az olaj a fába. A vasúti területen ma is oly jól ismert jellegzetes illatot a telített fa elemekből kipárolgó kreozot (bükkfa-kátrányból előállított telítő olaj) adja.
A fenti képen egy mezítlábas (azaz betongyám nélküli) oszlopcsonkon remekül látszik, hogy a telített körgyűrűn belüli rész teljesen elkorhadt.
A telített talpfák és oszlopok élettartama jellemzően a több évtizedet is meghaladta: a 4-5 évtizedes talpfa egyáltalán nem ritka, de esetenként akár több mint egy évszázados telített oszlopok is előfordulnak a ma is üzemelő távbeszélő vonalakat hordozó hálózatban. A közelmúltban tartott vonalbejárásunk során például 1910, 1911, 1912, 1913 és 1914-ben telített oszlopokat is találtunk a Kecskemét – Hetényegyháza közötti szakaszon!
A telítő üzemben a fatelítés vagy az azt követő átvételi eljárás során az oszlopokba jelszeget ütöttek. A jellemzően horganyzott jelszeg fejében a telítés évének két utolsó számjegyét találjuk. Esetenként a fej formájából következtetni lehet az évszámra, pl. a 3-ra a háromszög alakúra kovácsolt szegfej vagy az 1939-nél a 9 db azonosítható csúcs segít az azonosításban, de teljesen egyedi az 1910-es és 1912-es jelszeg formája is. A 60-as évektől általánosan alkalmazott kerek szegeknél zavarba ejtő tud lenni, hogy pl. vajon 1968 vagy 1989 a szeg gyártási éve, de erre is megtalálták a megoldást: a 9-es karakter írásmódja eltér lett a hatostól!
A fenti képen egy 1912-es telítésű faoszlopot látunk Hetényegyháza közelében.
Az újabb évjáratú XXI. századi jelszegek között megjelentek a kerek fejű, de négyszögletesre húzott szegek, a két sorban írt számjegyek is (ahol az első sorban pl. 4-es vagy 6-os számmal találkoztam az évszám felett), az évszám felett betűk, pl. THP, B, R. vagy W, illetve a körfeliratos RO▪PAM példányok. Ugyancsak érdekes újdonság számomra is, hogy a kétsoros számjelnél 2019-től a beütés helyett a számjegyek egyes gyártóknál már kidomborodnak a jelszeg fejéből.
A hagyományos szegek mellett a 2000-es évektől találunk kupakra emlékeztető formájú, jóval nagyobb méretű, három karommal rendelkező beüthető jelölőket (a következetesség miatt nevezzük ezeket is jelszegnek) is. Ezek szintén horganyzott kivitelűek és az évszámon kívül egyéb kódot is tartalmaznak, pl. "J99 S0" vagy "S2 PK". 
Az oszlopok mellett a talpfákban is megtalálható „THP” vagy „FTHP” beütő pl. a Fürstenberg-THP GmbH cégjelzése. A talpfákon látható egyedi, sorszámozott azonosító táblák a minőségbiztosítási folyamat támogatására kerülnek beütésre a minőségi átvételhez kapcsolódóan.
Olyannal is találkoztam már, hogy párban van beütve a jelszeg a telített oszlopba. Az egyik tartalmazza az évszámot, a másik csak valamilyen jelkód.
A fenti képen a "D" betű a Dravograd településen található iMont cég jelzése egy 1998-as telítésű faoszlopon, a másik jelölőkupakon a plusz karakterek vélhetően a faanyagra, esetleg a telítőszerre utalhatnak. Eddig sajnos nem találtam mindenről részletes információt. Ha valakinél ott a "megoldókulcs", kérem keressen meg! Köszönöm!
A XXI. század csodája a lézergravírozás az oszlop jelölések világában is megjelent. A felcsavarozott vagy szegelt kerek táblácskákon az évszám mellett részletes információkat találunk a gyártóról (pl. Fürstenberg Holz, IMONT), az alkalmazott szabványról és vegyszerről, illetve esetenként az oszlop magasságáról is. A baloldali tábla egy szlovén 7 méter magas, Tanalith E-3492 oldattal 2015-ben impregnált oszlopról származik, a jobboldali párja a pedig a német Fürstenberg-THP GmbH által 2014-ben telített oszlopról.
A környezetvédelemi okok miatt a hagyományos kátrányos-olajos, jellemzően EN 13 991 C típusú kreozot felhasználásával történő telítés helyett egyre inkább sóoldattal vagy más környezetbarát gomba-, illetve baktériumölő vegyszerrel, pl. vizes rézalapú oldattal, Korasit KS2-vel tartósítják a fa elemeket. Ezeken az oszlopokon ritkán műanyag táblácska található vagy pedig tintabélyegzővel jelölik meg (ami persze gyorsan lekopik), de a legtöbb esetben nem is találunk semmilyen jelölést, ami támpontot adna az életkorára – azaz a telítés hatékonyságára.
A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a korszerű, környezetbarát eljárásokkal telített fa elemek tartóssága jelentősen elmarad a hagyományos módszerekhez képest, így viszont gyakrabban kell az oszlopsor karbantartásánál komplett oszlopot cserélni - azaz ugyebár több fát kell kivágni.
Az alábbi gyűjtemény elsősorban a magyarországi fatelítő üzemekben (Besztercebányán, Breznóbányán, Dombóváron, Nagykanizsán, Püspökladányban, Fegyverneken és Tokodon) alkalmazott különböző jelszegeket ismerteti. Az újabb, XXI. századi jelszegek szinte kivétel nélkül külföldi telítőüzemekben kerültek beütésre.
Ha valakinél akad a "varázsdobozokban" vagy lapul a raktár mélyén, esetleg selejtezésre váró talpfákban, faoszlopokban, villanypóznákban olyan szeg, ami ebből a sorból hiányzik és szívesen meg is válna tőle, kérem jelezze! Cserealaphoz a kimutatás kicsit lejjebb található.
|
|
0 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
|
190x |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
191x |
1 |
2 |
1 |
1 |
1 |
2 |
|
|
|
|
|
192x |
|
|
1 |
|
|
|
1 |
1 |
1 |
2 |
|
193x |
1 |
|
1 |
1 |
|
6 |
2 |
3 |
1 |
3 |
|
194x |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
1 |
3 |
|
195x |
3 |
9 |
4 |
1 |
1 |
|
2 |
2 |
2 |
|
|
196x |
6 |
5 |
|
1 |
|
2 |
3 |
10 |
10 |
8 |
|
197x |
2 |
7 |
4 |
6 |
1 |
1 |
1 |
11 |
3 |
4 |
|
198x |
3 |
1 |
6 |
1 |
1 |
1 |
2 |
1 |
1 |
1 |
|
199x |
|
2P91 1 |
2P92 1 |
1 |
|
|
|
J97 1 |
D98 1 |
J99 2 |
|
|
0 |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
|
200x |
M00 2 |
M01 1 |
M02 1 |
M03 2 |
1 |
|
THP06 1
1 |
S07 1 |
2 |
SR9 1 |
|
201x |
1 |
ROPAM 1
|
ROPAM 1 W12 1 |
ROPAM 1 |
ROPAM 1 |
ROPAM 1 4/15 1 |
6/16 1 |
ROPAM 1 |
ROPAM 1 4/18 1 |
ROPAM 1 B/19 2 6/19 1
1 |
|
202x |
ROPAM 2 B/20 1 R./20 1 |
ROPAM 1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
A táblázat utolsó frissítése: 2023.10.11.
Forrásmunkák, hivatkozások
- IMONT d.o.o. cég honlapja: https://www.imont.si/
- Távírómúzeum (Sáfár József) honlapja: http://taviromuzeum.hu
Jelen cikk csökkentett képtartalommal nyomtatásban is megjelent a Sínek Világa 2023/5. lapszámában.
