Sajnos a debreceni vasútállomás sem úszta meg a világháborús pusztításokat, az eredeti indóház helyén 1894-ben átadott gyönyörű Pfaff Ferenc féle impozáns állomásépület is több bombatalálatot kapott. A félig rombadőlt épületet sajnos nem újították fel, csak a minimálisan szükséges szintre állították helyre. Nagyon lepusztult állapotában még 15 évig szolgálta a Debrecenbe érkező utazóközönséget.
(forrás: fortepan.hu 107454; fotó: Kókány Jenő, 1940)
A mai, 1961-ben átadott épületet Kelemen László tervei alapján emelték - gyakorlatilag közvetlenül a régi épület elé. Győr és Székesfehérvár mai állomásépületének 10 évvel korábbi szocreál stílusát viszont itt már felváltotta a 60-as évek modern építészete.
(forrás: fortepan.hu 91703; fotó: UVATERV, 1961)
Az épületbe a város felől érkezve a pénztárcsarnokból balra nyílik az u.n. központi várócsarnok, amelynek két falán Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész jellegzetes "DE" szignójával is jelölt 6,8 x 12,6 méter méretű monumentális sgrafittóit találjuk, amelyek a debreceni élet mindennapjait ábrázolják.
A csarnok szemközti, keleti falán a mű címe: "Debreceni vásár", a piaci mérleget tartó kofa, a fonott kosarat vagy zsákot cipelő vásárlók és a kézben tartott kakas viszont egy mai piacon már igazi kuriózumot jelentenének.
Ha megfordulunk, a pénztárcsarnok felé vezető átjáró felett a nyugati falfelületen a Lovasjelenet című sgrafittót találjuk, amin egy igazi hungarikumot, az ötösfogatot ábrázolt a művész.
Érdemes viszont benéznünk a vágányok felé nyíló kis kultúrváróterembe is, itt ugyanis Percz János Munkácsy díjas művész "Világtérkép" c. kovácsoltvas kompozíciója, u.n. fali applikációja fogad bennünket.
A váróteremben nekem nagyon tetszett, hogy a megújított vizuális utastájékoztatás korszerű TFT LCD monitora mellett a régi hagyományos - természetesen tökéletesen működő - óragyári mellékórát is szerencsére megtartották.
Ugyan nem képzőművészet, de még egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig a padlóburkolatra! A számos hazai középülethez felhasznált, Gerecsében bányászott vörös mészkő itt is őrzi a jura korban, 200-145 millió éve élt ammoniteszek megkövesedett maradványait. Ha másért nem is, ezért érdemes a lábunk elé is nézni :)
fotó: Koppány Tamás, 2014.
Ugyanez az ammonitesz kivehető a panorámaképemen is.
Hivatkozások, forrásmunkák
https://multidezoepiteszet.blog.hu/2018/05/02/debrecen_dicsosege_es_szegyene_a_regi_indohaz
https://hu.wikipedia.org/wiki/Domanovszky_Endre_(fest%C5%91)
