Urania-sternwarte Zürich
2019. szeptember 12. írta: petegabi77

Urania-sternwarte Zürich

Csillagászattörténet

Zürich bemutató csillagvizsgálója

2014-ben kinyílt a svájcibicska a zsebemben: akkor a nyitás előtt pár perccel a csillagvizsgálóhoz érve már csak a megtelt táblával találkozhattam, s lógó orral távoztam az 50 méteres toronyból...

20160429_zurich_urania_003.JPG

2 évvel később, 2016. április 29-én végre rám mosolygott a szerencse: gyönyörű, derült idő volt egész délután, így én voltam ezúttal a sor elején a legelső, aki a kb. 30-40 érdelkődő közül a 15 frankos belépőjegyet megválthatta. Ezúttal semmi sem akadályozta meg, hogy végre személyesen is megismerkedhessek a jénai Zeiss művek 12 tonnás mesterművével, az 1907-ben készült 300/5050-es Fraunhofer akromáttal, amelyet eleve a bemutató csillagvizsgáló részére készíttettek.

Az előadással egybekötött bemutatón Matthias Hofer segítségével mintegy másfél óra alatt LCD monitoron vetített képanyaggal illusztrálva megismerkedhettünk az épület és a csillagvizsgáló múltjával, de sok érdekességet hallhattunk a Naprendszer égitestjeiről, galaxisokról, nyílt és gömbhalmazokról, kettőscsillagokról és az exobolygókról.

A kupola alatt viszont nem csak a távcsövek, hanem a megszokottól eltérően nem hagyományos számlapú, hanem a csillagidőt mutató ingaóra is precízen működik. Ennek jelentősége a távcső pozicionálásánál van: a hagyományos égi koordináta tengelyen egyszerűen a kettőscsillag vagy más égi objektum ekvatoriális rendszerű csillagtérképről ismert koordinátáit (földi megfelelője a hosszúsági koordináta) hozzá kell adnom az órán látható csillagidőhöz és ezek adják a távcső rektaszcenziós tengelyének  osztott körén a beállítandó pontos koordinátákat. A másik tengelyen a deklináció fix, megadott értékű.

Az esti bemutatón a városi fényszennyezett ég ellenére életem eddigi legszebb, legkontrasztosabb Jupiterét láttam 185x nagyításban a nagy refraktorral, illetve 118x nagyításban a "kis" 2350mm fókuszú refraktorral.

Ahogy teljesen besötétedett, két fényesebb célpontot, az Ikrek csillagképben a Castor kettőscsillagot és végül az M13 Herkules halmazt tudtuk még megnézni, mielőtt a másfél órásra hirdetett bemutató véget ért.

Megérte-e két évet várni rá? Egyértelműen igen! El is teszem a bicskámat :)

Hivatkozások, források

https://www.urania-sternwarte.ch/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ekvatori%C3%A1lis_koordin%C3%A1ta-rendszerek

A bejegyzés trackback címe:

https://petegabi.blog.hu/api/trackback/id/tr1415068904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása