2019. szeptember 08. írta: petegabi77

Győri György nagy oráriuma

Csillagászattörténet

Podmaniczky Rendezvénykastély – Távírómúzeum, 2019. szeptember 5.

2019. szeptember 5-én a Távírómúzeum szervezésében Győri György egy szép Naprendszer-modellt, egy u.n. nagy oráriumot mutatott be az érdeklődőknek a rákoskeresztúri Podmaniczky Rendezvénykastélyban.

De mit keres egy ilyen demonstrációs eszköz egy távíró múzeumban? Hiszen ez nem távíró, még csak nincs is köze a távközléshez! A kapcsolatot a készítőnél találjuk: Győri György 1957-ben menekültként a Vöröskereszt segítségével került Ausztráliába, ahol hamarosan gépészmérnökként kezdte a régi távközlési eszközök gyűjtését és kiemelkedő minőségű felújítását, restaurálását. A készülékekhez egyes kisebb alkatrészek nagyon nehezen voltak megtalálhatók, ezért a gyárban mérnöki tudásának felhasználásával egy régi telefon hiányzó réz alkatrészeinek utángyártását is megoldotta, később további régi és ritka telefonok felújításával, tökéletes replikák készítésével foglalkozott. Ezt később a még precízebb munkát igénylő mechanikus órák, óraszerkezetek restaurálása, gyűjtése követte.

Az Orárium építést egy véletlen hozta – egy üzlettársa kereste meg egy precíziós munkát igénylő megrendeléssel, amelynél eleinte csupán egy elképzelés volt a fogaskerékrendszerről, azok áttételeiről. A mini naprendszerben megjelenítendő valós égi pályák alapján a szükséges pontos fogaskerék-áttételeket hagyományos módon, papíron számolták ki, konkrét kiviteli tervek nem álltak rendelkezésre.

A fogaskerekek egymásba kapaszkodásának pontos megvalósítását nem is sikerült előre precízen megtervezni, ezeket gondos kísérletezések során kellett úgy kialakítani, hogy tartósan és üzembiztosan működjön a komplett berendezés (a fogaskerék-áttételekhez a régi kedvenc órakészítő berendezések alapján kimunkált segédeszközökkel Győri úr szavait idézve „ma már egy óvodás is elkészít bármilyen fogaskerékrendszert”). A kísérletezés során dőlt el, hogy pl. az asztal lapja alattiaktól eltérően a holdakat mozgató fogaskerekek a súlycsökkentés érdekében kikönnyítésre kerültek.

Az eredeti prototípust a társának 3500 USD áron sikerült eladni. Alig három hónap múlva érkezett a második megrendelés, de még ezek sem közelítik meg a ma ismertetett – kb. 15-20 éves – berendezés műszaki és művészi színvonalát, amelyből végül 10 egyforma példány készült.

A mintegy 53 cm magas, ébenfa alapra készült berendezésben 6 tartó gyűrűn a belső bolygók, a Jupiter és a Galilei holdjai valamint a Szaturnusz bolygó égi mozgásához 75 db fogaskerék van a mechanikában, amit egyetlen karral tudunk hajtani – egy fordulattal 24 órát mozdítva a modellezett égitesteken. Ha minden nap egyet tekerünk a karon, akkor pontosan egy évet követhetünk le vele. A Jupiter és a Szaturnusz szeparált mozgatásához egy külön hajtókar került felépítésre, amivel ugyan a Föld forgása kimarad, de a nagybolygók mozgása és a Jupiter holdjainak játéka működik.

A teljes összeszerelés kb. 10 perc csupán. A kiválasztott anyagoknál törekedett a kiemelkedő minőségre: a váz ébenfából készült, a Nap egy polírozott rézgömb, a nagyobb méretben ábrázolt bolygók esztergált fagolyók papírra nyomtatott a felszínnel, a Merkúr, Vénusz és a Mars, valamint holdak pedig gyönyörű elefántcsontból készültek régi biliárdgolyók újra felhasználásával – ezzel ezek fekete-fehér színezése is „gyári” minőségű. Minden nagyon passzentosan lett kiesztergálva, az összerakásnál nem kell csavar, az alkatrészek simán megszorulnak a perselyekben. A sárgaréz alapra az állatöv savas maratással mélyítve készült.

Oráriumból végül szórakozásként összesen 5 félét készítettek. Egy vasfából készült golyóba is sikerült egy Orray szerkezetet beépíteni, ami szintén a gyárban keletkezett hulladékból, hobbiból készült.

Győri György ausztrál állampolgárként jelenleg a nyári hónapokat tölti Magyarországon, a váci szülői házban.

Az előző, Perth elővárosában található házában tartott gyűjtemény egykor Ausztrália ismert kollekciójának számított. A teljes déli féltekén Győri Györgynek volt a legkomolyabb klasszikus óra gyűjteménye. Az elmúlt években döntött úgy, hogy eladja antik óráinak, napóráinak, kronométereinek, szextánsainak és távcsöveinek legnagyobb részét. 82 évesen már a gyűjteményi eszközök, ritkaságok további sorsa érdekli, emiatt a Sotheby’s auciós ház két alkalommal tartott nyivános árverésén számos eszköz, berendezés került új tulajdonoshoz, híres múzeumokba – többek között a szentpétervári Ermitázs és a párizsi Louvre kiállítási tárgyait gyarapítják.

A Sotheby’s aukciósház honlapján visszakereshető, hogy a 150 árverési tétel között pl. a most bemutatott oráriumból 2008-ban egy példány 30.000 AUD áron, azaz kb. 6.000.000 Ft-ért kelt el.

(http://www.sothebys.com/en/auctions/ecatalogue/2008/the-connoisseurs-autumn-collection-au0720/lot.482.html)

Az érdeklődők részére lehetőség volt a berendezést közelről is megismerni, akár ki is próbálni.

Történelmi naprendszer-modellek, demonstrációs eszközök

A program részeként Dr. Nádasi András ny. egyetemi docens „A csillagászati földrajz néhány különleges, muzeális és modern taneszköze” címmel tartott vetített képes előadást.

Az előadás bevezetése során megismerhettük az oktatási eszközök evolúcióját, kitérve a mérésekre készített műszerek és a kifejezetten demonstrációs, oktatási eszközök közötti lényeges különbségekre.

Külön kiemelte, hogy az égi modellek kutatása során „a csillagászati oktatási eszközökkel sokan foglalkoztak, de Bartha Lajos az egyetlen, aki ezt magas szinten kutatva kiváló előadások és ismeretterjesztő írások segítségével népszerűsíteni is tudta”.

Számos naprendszer modellt ismerünk, de mindegyik megegyezik abban, hogy a mozgások szemléltetésénél a sebességek (keringési idők) arányát pontosan, de a méreteket és távolságokat természetesen jelentős torzítással mutatják be. Ezek közül a fontosabbak:

Armilláris szféra: az éggömb legfontosabb köreit jeleníti meg térben
Asztrolábium: az éggömb térbeli modelljének síkban leképezett változata, gyakorlatilag az armilláris szféra síkbeli vetülete
Orrery készülék vagy planetárium: nem más, mint egy heliocentrikus mechanikai modell, ahol már nem a Föld, hanem a Nap van a rendszer közepén. 1750-es években látványos előadásokat is tartottak segítségükkel.
Cometarium: segítségével az üstökösök ellipszis pályán bejárt égi útját szemléltethetjük
Horizontarium
Tellurium – Lunarium: egy olyan szemléltető eszköz, amely a Nap, Föld és Hold mozgását mutatja be, azaz a Holdnak a Föld körüli mozgását és a Nap (gyertya, petróleumlámpa, stb.) által megvilágított Holdnál az újhold, telihold és a köztük levő fázisait szemléltető készülék. (1670-es évektől)
Csillagvetítő: a közismert planetáriumok vetítő berendezése
Virtuális planetárium: szoftveres megoldásokkal gyakorlatilag bármilyen szimuláció megvalósítható

A tanszergyártó cégek közül kiemelkedő minőségű volt a millenium idején mintegy 2500 eszközt forgalmazó budapesti Calderoni mű és tanszervállalat Rt., ahol már a katalógus is művészi litográfián jelent meg. A polgári iskolák számára ajánlották pl. a Csaszny Valér-féle telluriumot, vagy az Uranotrop nevű készüléket, amely szintén az égi testek látszólagos mozgását demonstrálta.

Említésre méltó az 1876-ban alapított Max Kohl finommechanikai és Elektrotechnikai Műhelyt is, amely szintén kiváló kozmológiai taneszközt gyártott.

Jómagam az általános iskolában földrajz órán 1985 körül találkoztam először a Föld és a Hold fedéseit ismertető modellel, amiről ma már tudom, egy „Felkl féle gyergyás tellúrium”, mégpedig 1870-ből! A prágai „Felkl és családja” volt a gyártó. Ezeket követték a korszerűbb, petróleum lámpás kivitelű tellúriumok.