2017. szeptember 12-én, a Vasúttörténeti Park 15 éves jubileumi rendezvényéhez időzítve nyílt meg a "Vasúti távközlés története" című kiállítás. A bemutatott anyagok jelentős része Pete Gábor magángyűjteménye, amelyet a Vasúttörténeti Park látogatóinak részére rendelkezésre bocsájtott.
Pete Gábor, a gyűjtemény tulajdonosa
1. Vasúti utastájékoztatás
Vasúti állomási vizuális utastájékoztatás
Az utastájékoztató rendszer kialakításának célja, hogy üzembiztosan meghatározó szerepet töltsön be a pályaudvarokon, állomásokon és megállóhelyeken az utasok tájékoztatásának egyik leghatékonyabb eszközeként. Az utastájékoztatás feladata, hogy az alkalmazott utastájékoztató rendszer eszközeivel létrehozza a kellő informáltsági állapotot a vasúti közlekedés igénybevevőinél, azaz az utasoknál a vasút területén.
Hatvan, hagyományos induló összesítő tábla
Az utasok részére a pályaudvarokra, állomásokra való belépéstől a vonatok eléréséig az utas áramlási útvonalon az utastájékoztató rendszerekből információs láncot kell képezni, amely az utast utazása tervezésétől, annak teljes befejezéséig kell, hogy kísérje.
Az információs lánc azt jelenti, hogy adott helyen a különböző utastájékoztatási formák egymáshoz kapcsolódva egységes rendszert alkossanak egy pályaudvaron, állomáson és megállóhelyen belül.
Ezt egyrészt az ún. statikus utastájékoztatás (a statikus utastájékoztató eszközök többnyire papír alapú, viszonylagosan állandó jellegű információkat tesznek közzé. A Közszolgáltatási Szerződésben a megrendelő által megfogalmazott elvárások szerint a statikus utastájékoztatásra vonatkozóan valamennyi állomáson és megállóhelyen biztosítani kell pl. az indulási/érkezési jegyzéket.) másrészt a dinamikus utastájékoztatás kiépítése teszi lehetővé.
Szob, hagyományos induló összesítő tábla
A vasúti távközlési szakszolgálat által üzemeltetett korszerű, integrált, dinamikus utastájékoztató rendszerek mind vizuális, mind akusztikus szolgáltatást képesek nyújtani. A látható és a hallható utastájékoztatás a közös vezérlés és az adatbázis alapján egy egységet alkot.
Állomási gépi utastájékoztató rendszer
Az elektronikus utastájékoztató berendezések magvát a komplex központi vezérlő berendezés (központi számítógép) alkotja. A komplex központi vezérlő számítógép a hozzá szabványos interfészeken csatlakozó külső és belsőtéren, ill. megállóhelyen elhelyezett kijelző eszközöket az alkalmazott adatátviteli hálózaton (un. adathurkokon) keresztül vezérli.
A központi vezérlőberendezéshez közvetlenül csatlakozik a kezelői munkaállomás (billentyűzet, egér és színes monitor), a naplózás céljait szolgáló esetleges nyomtató. A központi vezérlőhöz szabványos interfészeken keresztül csatlakoznak a kijelző berendezések, szintén szabványos interfészeken keresztül valósul meg az egyéb rendszerekkel kapcsolatos adatforgalom (MÁV UTAS rendszer, KÖFE-FET rendszer, biztosítóberendezés, stb.).
A pályaudvarok, állomások vizuális utastájékoztató kijelzőinek összetétele, és száma a telepítési helyszín kategóriájától, és a helyi viszonyoktól függően „tetszőleges” lehet. Az állomási kategóriáktól függő, különböző rendszereket azonban egységes hardver és szoftver tulajdonságokkal rendelkező berendezéselemekkel kell kialakítani.
A vizuális utastájékoztatás, mint az állomási utastájékoztatás része
A tájékoztató adatok megjelenítő eszközei:
- Összesített indulási kijelzők
- Összesített érkezési kijelzők
- Összesített indulási/érkezési kijelzők
- Aluljárókban elhelyezett kijelzők
- Vágány melletti, peron kijelzők
- Vágányvég kijelzők
- Egyszerű és interaktív Info oszlopok
A kijelzőn megjelenő adatokból az utasok közvetlen információhoz jutnak a közlekedő vonatok:
- indulási, érkezési idejéről,
- a vonat nevéről/neméről/újabban viszonylatjelölésről,
- a közlekedés viszonylatáról,
- az érintett vágány számáról,
- a pontos időről (opcionálisan),
- továbbá késésről, helybiztosításról, egyéb megjegyzésekről.
A MÁV-nál alkalmazott hagyományos vizuális utastájékoztató kijelzők főbb típusai
Lapokkal és karakterenkénti un. alfanumerikus pergőlapos kijelző elemekkel felépített elektromechanikus kijelzők (belsőtéren és külsőtéren)
Sorokba és oszlopokba rendezett, alfanumerikus, betűnkénti ill. számonkénti karakteres kijelzésű, vagy előre megtervezett feliratokat és színes vonat logókat (EC, IC, EN stb.) tartalmazó széles pergőlapos elektromechanikus kijelző modulokkal kerültek felépítésre.
Elektromechanikus pontmátrixos (Flip-dot) kijelzők
Ezek a kijelzők elektromágneses elven működnek, méretüktől függően több elemből is felépülhetnek sűrűbb pontokkal.
Színes katódsugárcsöves monitorok, mint kiegészítő kijelző eszközök (belsőtéren és külsőtéren)
Hagyományos, képcsöves monitorok, élettartamuk, képminőségük ilyen felhasználás mellett meglehetősen korlátos, jellemzőjük volt a karakterek „beégése”.
LCD (folyadék kristályos) mozaik elemekből felépített kijelzők
LCD mozaik elemekből képezhető karakteregységeket tartalmazó modulokkal felépített kijelzők. Sorokba és oszlopokba rendezett alfanumerikus kijelzésű, e karakterek kijelzésére alkalmas felbontással rendelkező, un. mozaik rendszerű LCD kijelző modulok, ahol egy LCD modul több: 4, 5, 8, 10, 12 karakteres kialakítású is lehet, a karaktermérettől függően. Nagyméretű indulási/érkezési tábláknál: 8 - 12 sor. Közepes méretű tábláknál: 6 - 8 sor, kisméretű tábláknál 3 - 6 soros kialakítások voltak a jellemzőek.
A MÁV-nál alkalmazott új generációs vizuális utastájékoztató kijelzők főbb típusai
LCD (folyadék kristályos) pontmátrix kijelzők
Mátrix elrendezésű LCD elemekből felépített modulokból álló kijelzőket (minimum 64*96-os felbontás/LCD üveg), melyeken karakterek és grafikus szimbólumok szabadon, különböző méretben is megjeleníthetők. Ezek a kijelzőknél nagyméretű LCD üvegekkel van megvalósítva a kijelzés, mely ellentétben a mozaik LCD karakteres kijelzéssel kötetlen, az üveg magassági méreteit megközelítő, szabadon választható méretű pontmátrix karakterekkel 2 vagy 3 soros kijelzést tesz lehetővé. (pl. perontáblák 2 és 3 soros mátrix LCD kijelzéssel, monokróm pont mátrix LCD monitorok 4 vagy 8 információs sorral, az alapegységet 64*96-os pontmátrix képezi).
Ipari TFT-LCD kijelzők
Különböző méretben (Jelenleg 38”-72”) kerülnek alkalmazásra, felbontás: FullHD, színmélység: 16.7M, bel- és kültéri felhasználásra is alkalmas fényerővel (700-2000 cd) és kivitelben is telepíthetők.
A korábbi kijelzőkkel szembeni kiemelt tulajdonsága, hogy a kijelzési kép „korlátlanul”, szabadon definiálható. Grafikus elemek, vonatmentes időben akár reklámok (képek, videók) is megjeleníthetők (Digital Signage).
38” csík TFT LCD-vel kialakított perontábla
 |
 |
42” TFT LCD-vel kialakított INFO oszlopok, akár egyszerű, akár interaktív (érintőképernyős) kivitelben
A MÁV által egységesített jelzésképek állomási összesítő kijelzők esetén
A MÁV által egységesített Induló layoutok állomási összesítő kijelzők esetén (2016)
A MÁV által egységesített Érkező layoutok állomási összesítő kijelzők esetén (2016)
A vizuális utastájékoztatás jelen kiállításon bemutatott eszközei
Utastájékoztató részegységek
A vitrinben a vizuális utastájékoztatáshoz használt táblák, kijelzők legfontosabb alkatrészeit gyűjtöttem össze.
A Pragotron és Solari pergőlapos egységeket, valamint a VISINFORM (Fok-Gyem) pontmátrix elvű, un. flip-dot modulokat a MÁV Zrt. leselejtezett tábláiból mentettük meg az utókornak, a karakteres LCD modul a Dunántúli Távközlési Kft., míg az AEG pontmátrix LCD kijelző üveg a ProMontel Zrt. és a Török Trade Kft. adománya. Ezúton is köszönöm szépen a megtisztelő támogatást!
|
Solari pergőlapok |
VISINFORM flip-dot modulok |
AEG LCD egységek
balra: karakteres LCD modul jobbra: pontmátrix LCD üveg
PRAGOTRON pergőlapos utastájékoztató tábla (felső konzolon)
A felső konzolon kiállított kijelző Debrecen állomáson a 3. vágány aluljáró táblája volt. Számos viszontagság között üzemelt 1980 októberétől 2014. november 20-ig, a kíméletes bontás napjáig. A tokozat festése még az eredeti, bár az üveglapot többször cserélni kellett, mert a vandálok összetörték vagy megkarcolták. A graffitizés sem volt ritka, de a mindig más és más festéket, valamint azok oldószerét is jól bírta a berendezés. Mindemellett kiválóan tűrte az időjárás okozta szélsőségeket.
A tábla újbóli beüzemelését tervezzük.
A táblák alatt elhelyezett eredeti, 1980-ból származó kezelő berendezést 1993-ban váltották ki egy DIGITON-100 típusú PC alapú vezérlőegységre. Ez a régitől abban különbözött, hogy nem csak a Pragotron táblákat vezérelte, hanem Szalóczi Pál rádió bemondó hangján gépi hangos utastájékoztatást is végzett.
Ez a szintén kiállított berendezés szolgálta ki Debrecen állomás audiovizuális utastájékoztatását 2014 decemberéig!
A vezérlő egység gyártója (MIKI Méréstechnikai, Informatikai, Kutató és Innovációs Rt.) 2007. november 5-én megszűnt. Ma már az Elektrocas-Pragotron cég sem gyárt pergőlapos egységeket.
SOLARI pergőlapos utastájékoztató tábla
A második konzolon látható tábla 1986-ban készült Olaszországban, és 2014-ig a Keleti pályaudvar 8-as vágányának vágányvégi táblájaként üzemelt. A tábla felépítése zárt és fűthető a páralecsapódás elkerülése érdekében, amit a beépített termosztát szabályoz. Az éjszakai láthatóság érdekében egy fénycsöves lámpát is tartalmaz mely ki-be kapcsolható.
A lapozós egységek 40, 60 és 80 laposak, ezeket 24V-os léptető motor forgatja, impulzusváltásra a következő lapra ugrik. A nulla pozíciót egy hall-szenzor érzékeli, az új kiírások esetén mindig innen indul. A vezérlő programokba be van kódolva minden egység minden lapján található felirat sorszáma innen tudja hány impulzus váltás szükséges az adott felirat megjelenítéséhez.
Az összes lehetséges lapállás megjelenítése 30s átlagos kipörgetési idővel számolva körülbelül 74608378 év. A léptetőmotorokat vezérlését egy 8051-es mikroprocesszor végzi mely soros porton keresztül kapja a vezérlő PC-től a kiíratni kívánt információt.
A tábla működik, a látogatók által is használható jelenlegi kis programot Hoschek Gábor a MÁV MFTI Technológiai Központ dolgozója készítette.
Folytatása következik...
